Még két nappal ezelőtt sütöttem ezt a kilenc évvel ezelőtt debütált csokis-banános muffint, egyrészt mert rám maradt két homogén barnára érett banán, másrészt mert a padlizsán miatt úgyis ment a sütő. Mivel ezzel a recepttel még sosem fürödtem be, itt az ideje, hogy kísérletezzek vele, és féladagok készítésével egyre egészségesebb végeredmény szülessen belőle.
A jól bevált, tejes-vajas-tojásos-piskótás gesztenyetorta helyett az ünnepelt idén egy reform verziót kapott, ami maximális pontot szerzett az értékelés során. Ennek az is ékes bizonyítéka, hogy ebédre - ami után eredetileg felszolgálni terveztem - már csak egy kis szelet maradt belőle.
Mármint az, aminek hozzávalóit szülinapjára az üvegbe tettem. Ennek egy kísérleti féladagját készítettem el, hogy ne szinte üresen üzemeljen a sütő, amiért életem szerelme megkívánt öt szem mirelit pogácsát.
Az alaprecept ugye ez a répás keksz, ebből kellett rögtönöznöm egy tejfehérjementes és csökkentett telített zsírsavas verziót. Tojás helyett forró csapvízben áztattam gyorsan három kiskanál őrölt lenmagot abban a reményben, hogy mire a többi hozzávalót összehajigálom, ez összekocsonyásodik, és bevált. Szóval tanulság, hogy a tojáspótlással nem kell egy nappal korábban rákészülni a sütire, megvan az öt perc alatt is. Répából kicsit több csurrant, de nem bántam. Kókuszolaj helyett szintén forró csap alatt instant felolvasztott almapürét használtam. Ezt még édesanyával készítettük kis egységcsomagokban, összesen 3 kilót, amikor találtunk a garázsban egy láda almát. Szarakodtunk vele egy egész délelőttön át, de megérte. Az édesítéssel úgy kalkuláltam, hogy ha a recept 15 g négyszeres erősségű édesítőszert ajánl, akkor az 60 g nyírfacukor, akkor induljunk 30-ról, mert nem akarom, hogy a seggem is összeragadjon tőle, de mivel fél adagot készítek, ezért 15 g a cél. Végül 14 lett, és tökéletesen eltaláltam ezt a mennyiséget. Citromhéjjal és gyömbérrel lazán bántam, elég erős is lett az utóbbi miatt, de még nálam is beleférős mértékben, így még különlegesebb a full ízetlen sütijeimhez szokott lelkemnek. Turmixolás helyett csak kanállal majd kézzel összekutyultam a masszát, és már mehetett is a pogik mellé sülni.
Vissza is tért a konyha-önbizalmam, amit a köcsög spárgakrémleves délben lerombolt.
