Hophophopp, majdnem lemaradt, én a piros szószos, karfiolos indiai bigyót ettem borsós rizzsel. Nekem ez a kedvenc indiaim itthon.

Megettem a karfiolos csirkés kaja maradékát.

(LOL, először azt írtam, hogy rakott zöldpap!)

Szóval rakott zöldbab, utána pedig cukrászdából rendelt répatorta harmada.

Persze csak miután belekóstoltam Édesapa tiramisujába (ő jobbat csinál, ha hozzávágunk egy doboz mascarponét), Édesanya Raffaello tortájába (ő finomabb kókuszos sütire képes Stahl Judit receptje alapján), Mackó mákosguba tortájába (na jó, ez finomabb volt, mint egy sima mákos guba). Viszont a répatortám java része sárgabarack lekvárral volt kitömve, amit rögvest kitakarítottam belőle, és különben is, Macska sokkal élethűbb répát tud készíteni marcipánból.

3 fogásos ebéd

Húsleves, milánói makaróni, diabetikus ribilizis-almás sütemény.

Homoktövis muffin

Az úgy volt, hogy a zöldségesnél láttam egy dobozka frissen szedett homoktövist, amit én még csak az arckrémemből és a homoktövis ízesítéssel rendelkező nasikból ismertem. Tudtam róla, hogy nagyon egészséges és nagyon savanyú, ezért megvettem azzal a hátsó gondolattal, hogy ha nyers állapotában ehetetlen, akkor készítek belőle valami sütit.

A homoktövis nem szimplán nagyon savanyú, konkrétan olyan, mint a citrom, nyelés után egy kicsit narancsos utóízzel, de mégis jellegzetes homoktövis aromával, amit nem tudok hasonlítani semmihez, de Mackó például már az illatától undorodott. :) Ekkor vetettem rá magam a netre, ahol csalódottan tapasztaltam, hogy homoktövisből nem készít a világ semmit, maximum befőzi dzsemnek vagy szirupnak. Ekkor határoztam el, hogy megváltom a világot, és rácáfolva azzal a velem szembeni előítélettel, hogy nem tudok sütni-főzni, különböző forrásokat összeollózva és a saját kútfőm alapján feltalálom a homoktövis muffint.

Hozzávalók a löttyhöz:
- kis doboz homoktövis
- 4 evőkanál cukor
- 1 dl tej
- pici olaj

Hozzávalók a tésztához:
- 25 dkg liszt
- 10 dkg cukor
- 10 dkg őrölt mandula
- két teáskanál teljes kiőrlésű rozsliszt
- másfél teáskanál sütőpor
- egy csipet só

A procedúra azzal kezdődött, hogy mosás után kereken fél óra leforgása alatt letépkedtem az apró homoktövis szemek végéről a szárakat. Második lépésben rájöttem, hogy az előző fél órát tök feleslegesen töltöttem el az életemből, mert a héjat úgyis ki fogom hajítani. Beleszórtam a bogyókat egy kis edénybe, a krumplinyomóra törlőkendőből applikáltam egy fedőt, mert nagyon spriccelt a cucc, mialatt szétnyomkodtam a szemeket. Egy kicsit eresztett ugyan levet, de keveselltem, ezért kitaláltam, hogy egy szitán át evőkanállal fogom passzírozni a bogyókat, de ettől úszott az egész konyha. Ekkor eszembe jutott, hogy szörp készítéskor gézkendőn át szokás lefolyatni a gyümölcsöket, de mivel nekem csak mullpólyám volt itthon, oda-vissza hajtásokkal készítettem belőle egy kendőt, rákanalaztam a bogyókat, és ezt a nyálkás batyut nyomkodtam kifulladásig. Nem mértem le, mennyi levet nyertem, de érzésre beletoltam 3 evőkanálnyi cukrot, és csak annyira melegítettem fel, hogy a cukor elolvadjon benne. Megkóstoltam, és úgy döntöttem, hozzáadok még egyet, így a kis doboz homoktövishez végül 4 evőkanál cukrot adtam hozzá. Beleöntöttem egy deci tejet és egy pár csepp napraforgó olajat.

A szárazanyagokat egy sima muffin recept alapjából loptam. Egy keverőedénybe tettem 25 dkg teljes kiőrlésű liszt helyett 25 dkg fehér lisztet, mert csak most vettem észre, hogy teljes kiőrlésű kellett volna hozzá. Ezután beletoltam másfél teáskanálnyi sütőport, mert 1 teáskanál sütőpor mellé fél teáskanál szódabikarbónát ajánlott, én viszont ez utóbbit nem találtam, és azt gondoltam, a kettő ekvivalens, de azóta fel lettem világosítva, hogy sütőporból inkább dupla adag kell, ha szódabikarbóna helyettesítésére használom. Két teáskanál kukoricalisztet is javasolt, de én csak kukoricadarát találtam itthon, ettől megijedve kicseréltem két teáskanálnyi teljes kiőrlésű rozslisztre. Barna cukor nem volt itthon, ezért beleöntöttem 10 dkg fehér cukrot (ezt a mennyiséget kivételesen betartottam, mert paráztam a homoktövis lötyim savanyúságától). Mivel imádom a mandulát, 5 dkg helyett 10 dkg-t őröltem bele. Gondolkodtam, megpirítsam-e, de végül ezzel nem volt kedvem tökörészni, a lötty elkészítése már kiszívta minden konyhatündér-energiámat. Egy csipet sót is hozzáadtam, mert Édesanyától azt tanultam, mindenbe kell egy csipet só. Alapvetően ezt a tant nem szoktam betartani, de most megmozgattam minden követ ahhoz, hogy művem ne végezze a kukában. Ezt a sok száraz port összekutyultam fakanállal, majd ráöntöttem a langyos trutymót.

A tészta egyáltalán nem tűnt muffinszerűnek, inkább mintha arra várt volna, hogy kézzel gyúrjam egy kicsit, ezért felöntöttem annyi tejjel, amitől olyan állagú lett, amilyen a szokványos muffin tészta sűrűsége, tehát olyan, hogy evőkanállal ki lehet emelni a keverőtálból egy adagot, és ha nem vigyázok, akkor lecsöppen a sütőforma szélére, és anyázhatok. Belekanalaztam a tésztát a formák háromnegyedéig, összesen 11 mélyedést sikerült megtöltenem vele, 180 °C-ra előmelegített sütőben melengettem kb. fél órát, és akkor vettem ki, amikor a defaultból sárga színű muffinok szélei egy kicsit aranybarnulni kezdtek. Sajnos elég laposkák maradtak, valószínűleg a szódabikarbónás húzásom miatt, és azért, mert a dupla adag mandula különösen lehúzta a masszát.

Mackó szájába bekönyörögtem egy fél harapást, ő azonnal kiköpte. Édesanya lassan nyammogva legyűrte, hiába mondtam, hogy ne egye meg, ha nem ízlik neki. Édesapa és én viszont hibái ellenére is egyből megszerettük, ezért én inkább azt gyanítom, hogy ezt a sütit azok szeretik, akik a homoktövishez nyersen is vonzódnak, mert elég jellegzetes íze van, amit akár undorítóként is meg lehet élni.

Ha legközelebb erre a projektre adom a fejem, a következő változtatásokat eszközölöm a debütáló recepten. Először is nem tépkedem ki a szárakat, hanem mosás után krumplinyomóval passzírozom, majd egyből gézbe csavarva csorgatom a homoktövist. Teljes kiőrlésű liszt lesz az alap, és visszaállok az 5 dkg mandulára, azt viszont őrlés előtt megpirítom. Szódabikarbónát is teszek bele, vagy ha legközelebb sem találom a spájzban, akkor dupla adag sütőporral pótolom.

Szerintem tudok sütni, mindenki bekaphatja.

Tegnap Siófokon pisztrángot ettem mandulás bundában.

Ma Badacsonyban halászlét (isteni finom volt), és desszertnek túrós palacsintát vaníliás öntettel.

Várvölgy vendéglő

Húsleves májgombóccal, mármint igazival, szóval tényleg éreztem, hogy májat is tartalmaz. Már ezzel a fél liter löttyel is tök jól laktam, de előre kikértem a desszertet, ezért meg kellett bírkóznom a szilvásgombóccal is, amit meglepő módon grízzel készítettek.

Kétfogásos búcsúebéd

Nálunk ritkán van két fogás, de most ja. Bötűtésztás paradicsomleves, majd rántott maasdamer sajt répás-kukoricás rizzsel, a salátámat pedig elfelejtettem megenni mellé, mert nem vettem észre, hogy ott áll az orrom előtt.

Tepsiben sült carbonara spagetti sajttal a tetején.

Tegnapi menü, ezt esszük ma is.
:-))))))))

Halacska, sült krumpli, saláta.

Reszelt sajttal megszórt sült virsli, zöldsalátával.

Rántott karfiol rizzsel és fürtös paradicsommal, amit egész konkrétan azért nem fotóztam le, mert annyira kívántam, hogy nem akartam az időt vesztegetni, mohó-e vagyok.

Reggeli

Kb. 1 évvel ezelőttig elképzelhetetlennek tartottam, hogy reggel nem joghurtot vagy tejbe áztatott mülzit reggelizzek. A szendvicset, tojásrántottát és egyebeket nem kívánta a gyomrom, megterhelőnek éreztem, ha ilyesmit ettem. Aztán jöttek az új étkezési szabályok, és nemhogy reggelire, egyáltalán nem ehettem többé tejes müzlit vagy cukros joghurtot. Úgyhogy azóta minden reggel két szelet kenyér a reggelim, ami a legváltozatosabb feltétekkel is eléggé uncsi dolog (a képen még csak az előkészületek láthatók). De azért jó, mert legalább nem kell korán reggel azon agyalnom, hogy mit is reggelizzek. A halom gyógyszer a bal oldalon pedig az egészségem visszaszerzésében játszik szerepet. :-)

Palacsinta teljes kiőrlésű lisztből és norbi-lisztből, leragadós lett és kissé ízetlen, de legalább egészséges. Túrótöltelék, lekvár, fahéj és nutella volt a töltelék.

Friss zöldségsaláta.

Kumpistészta Teó salátával.

És ischler is.

Fasírt, sült krumpli, paradicsom.

Rántott cápaharcsa krumplipürével és Teó salátával.

Ma már kéne valami rendeset enni

Tegnap főtt kukorica volt. És még van egy csomó.
De vettem vajbabot, szóval leginkább azt kéne megfőzni valaminek.

Jajj, a piac jó, de veszélyes.

Pizza szalámival, baconnel, sajttal, kukoricával.

A szép új telcsimről is tudok ezek szerint posztolni.

Túróstésztát ebédeltem.

Lecsó újratöltve

Szó szerint, ugyanis palacsintába töltöttük a tegnapi maradék lecsót, ráadásul én apró kockákra vágott óvári sajttal is meghintettem a pali belsejét, hogy folyósra olvadjon a töltelékben. Klasszabb ebéd volt, mint a sima lecsó, mert a palacsinta finomabb, mint a kenyér, és mert a sajt finomabb, mint a sajt hiánya.

Tegnap lecsó volt, amit szeretek ugyan, de aznap Zsuzsi nyert.

Túrógombóc édesített tejfölbe mártogatva. Nyami.

Friss zöldségsaláta majonézes öntettel.

Pizza maradékból

Tegnap elfelejtettem posztolni, hogy ismét házi pizzát ettem, amire ezúttal egy napokkal ezelőtti tejfölös gombapörkölt maradékát borítottam rá. Egy kis reszelt sajttal megszórtam, hogy a feltét ne másszon le a tésztáról használat közben, ezen kívül más meló nem akadt vele.

Friss zöldségsaláta majonézes öntettel. 1 szem mirelit fasírtot is ettem hozzá.

Fokhagymás-tejfölös szószos, lilahagyma karikás, főtt tojás körszeletes, cápaharcsa kockás, reszelt trappista sajtos pizza. Persze nyilván csak a képen látható adag felét sikerült betolnom.

Lasagne. Volt tegnap. Elfeledtem posztolni, majd visszarázódom.

Francia szülinap

Franciasaláta ebédre.
Francia diótortát sütöttem szülinapomra, de még nem kóstoltuk. Lehet, hogy nem is jó...

Maradék carbonara-s sült tészta maradék salátával. És mivel Gábor megörökítette az evés pillanatát, ezt osztom meg:

Kimaradás

Az egy dolog, hogy én egy hétig nem ettem főtt ételt, de hogy ez idő.alatt csak Zsuzsi posztolt, arra nem számítottam. Viszont tegnap Édesanya forró húslevessel várt, sok-sok májjal, mert az nekem jó, ráadásul szeretem is.

Franciasaláta a fogyókúra jegyében.

Friss zöldségsaláta majonézes öntettel.

Fasírt, francia saláta.

Fasírt, krumplipüré, paradicsom.