Tegnap életemben először túrós derelyét készítettem. Összegyúrtam, kinyújtottam, kiszaggattam, megtöltöttem, megfőztem, pirított zsemlemorzsába forgattam. Aztán megkóstoltam, és a végeredmény valahol a "rettentő rossz" és az "ehetetlen" közé került. Ma az ebédhez rengeteg édesített tejföllel és nagy lelki erővel készültem elő, és az összhatás meglepően jó lett. De azért, ha valaha derelyével kínálnálak titeket, gyanakodjatok! ;-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése